BanknegyedJelentősen csökkenni fog az infláció és érdemi növekedés is várható a magyar gazdaságban 2024-ben.
A recesszió 2023 második negyedévében véget ért, a reálbéremelkedés fokozatosan bátoríthatja a háztartásokat korábbi költési szintjük visszaállítására – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Az előzetes adatok szerint 2023 utolsó negyedévében az előző negyedévhez képest 0,6 százalék lehetett a gazdasági növekedés, éves összevetésben pedig 1,3 százalék. Még így is 2023 egészében 0,5 százalékos GDP visszaesés következhetett be. 2024-ben azonban már jön a fordulat: a nettó export továbbra is kedvező maradhat, de az iparban is biztosan lehet számítani az autóipari és a kapcsolódó akkumulátorgyárak, valamint a védelmi ipar termelésének a folyamatos bővülésére, valamint Magyarország szolgáltatás-exportja (pl. az SSC/BSC típusú üzleti központok terjedésével) is dinamikusan növekszik. A beruházások esetében egyrészt az alacsonyabbra kúszó kamatok javíthatják a beruházási hajlandóságot, másrészt az EU pénzek érkezése lendíthet rajtuk.
Míg 2023-ban a magyar gazdasági növekedés az EU-n belül a leggyengébbek közé tartozott, addig 2024-ben a növekedési éllovasok között találhatjuk magunkat.
Az energiaválság lecsengésével párhuzamosan 2023-ban egyensúlyba állt a külkereskedelmi mérleg ennek köszönhetően is stabilizálódni tudott a forint-euro árfolyama. Ha sikerül áttérni két erős technikai ellenállási szintet, a folyamatos kamatvágások ellenére is akár 360 forint környékére süllyedhet az euro árfolyama, rövid távon azonban a 375 forint körüli árfolyam valószínű.
2023 második felében meglódult az infláció-csökkenése míg júniusban 20,1 százalékos volt az éves inflációs mutató, ez decemberre 5,5 százalékra mérséklődött. 2024-ben az éves átlagos infláció 4.3% körül várható.
Az Egyesült Államokban a politika és a gazdaság is ráfordult az idei elnökválasztásra, amelynek eredménye egyelőre nehezen jósolható meg. Annyi biztosnak látszik, hogy Biden elnök kihívója ugyanúgy Trump lesz, mint négy évvel korábban. Mindennek gazdaságra gyakorolt hatása még nem állapítható meg, de a befektetők Trump kormányra kerülése alkalmával sem menekültek el az országból. Egyelőre úgy tűnik, hogy a jegybanknak sikerül véghezvinni a „puha landolást”, azaz a gazdaság összeroppantása nélkül mérsékelni az inflációt és alacsony szinten tartani a munkanélküliséget. Az amerikai fogyasztó a kulcsa az idei évnek is, akit tavaly is alábecsültek mégis átlagos gazdasági növekedést produkált általuk az ország.
Az euróövezetben a politikai porondon a júniusi EU-választások állnak az első helyen, miközben a zóna több országában is éles társadalmi-gazdasági feszültségek alakultak ki. Tavaly az év második felében recesszióba eshetett a térség, de idén már óvatos fellendülés várható, 0,6% körüli GDP-bővüléssel. A dezinflációs folyamatok előző évi lendülete a következő hónapok során megtorpan ugyan, de a bérinfláció is lassulhat. Mindezek mentén az EKB fokozatosan nyithat a piaci konszenzus irányába, amely szerint már áprilisban megkezdődhetnek a kamatvágások.
Az olajárak az utóbbi napokban újra emelkedésnek indultak az USA jemeni katonai beavatkozása miatt, ami elsősorban a szállítási útvonalakra lehet kihatással. Vannak aki már a 70-es évek olajár-sokkjával riogatnak, egyelőre azonban a piac aránylag nyugodt. Itthon a két lépcsőben végrehajtott jövedéki adóemelést érezheti meg már a héten a tankoló autósok, a következő időszakban is számítani lehet a benzin és gázolaj árának hektikusabb mozgására.
A bank közgazdászai 2024-re átlagosan 4,3%-os inflációt, és 3% körüli gazdasági növekedést várnak. Az euro árfolyama akár 360 forint környékére süllyedhet.
